
|
Ercsei Dániel
református lelkész, esperes, iskolaalapító
Érkeserű, 1744 – Mezőtúr, 1809. február 5.
Ercsei
Zsigmond érkeserűi ref. lelkész fia. A debreceni kollégiumban és a bázeli
egyetemen végezte teológiai tanulmányait. 1777-től haláláig mezőtúri pap,
1804-től heves-nagykunsági esperes is. Lelkészi teendői mellett a keleti nyelvekkel,
főleg a héberrel foglalkozott. Meghívását a Debreceni Kollégium keleti nyelvek és
irodalmak tanszékének tanári állására nem fogadta el. A mezőtúri református
gimnáziumnak újjáalapítója és könyvtárának megalapítója volt. Közel 300
kötetnyi görög és latin klasszikusokból álló könyvtárt szerzett a gimnáziumnak.
Fontosabb művei: Magános és közönséges
Istennel való beszélgetés (1790); A szent passio, vagy az Úr Jésus Kristus
szenvedésének és halálának historiája (1793).
A 19 református lelkészt is adó család címere a
Bethlen Gábortól az erdélyi protestáns lelkészek számára adott egyetemes nemesi
oklevél címere.
ifj. Ercsei Dániel (1781-1836) filozófus,
statisztikus az első magyar statisztikai mű szerzője (Statistica I.
Magyarország statisztikája, Debr. 1814), a Magyar Tudományos Akadémia legelső
ülésén, 1831-ben tagjává választotta.
id. Ercsei Dániel Klára nevű lánya Budai
Ézsaiás debreceni professzor és püspök felesége volt.
Ercsei Zsigmond másik lelkész fia az az Ercsei Sámuel
nagyszalontai lelkész volt, akinek unokáját, Júliánnát Arany János költő
vette feleségül.
|