 |
Költő és meseíró; versei és tanulmányai által az Érmellék megörökítője. Törvénytelen gyermekként látja meg a napvilágot egy Seligo nevű olasz apától és Számadó nevű anyjától. Seligo néven kerül az anyakönyvbe, de a nevét később hivatalosan is megváltozatatja. Az órásinasból, kifutóból, írnokból, vándorszínészből és festőből lett költő verseskötetei a háború előtt is megjelentek: Újsütet kenyér, Arccal borulok a földre, Májusfa. Már ekkor ír meséket: Fonóka mesék, Az özönhajú varga meséi, A mesemalom. Számadó a háború előtt Pesten tartózkodott. Az írók szövetségénél jól ismerte József Attilát, akivel többször találkozott is. Már ekkor nagyon szegény volt és abból tartotta fenn magát, hogy a Magyar Rádióban népmeséket mondott el. A háború után Érkeserűben keres menedéket és megnyugvást, nyer ihletforrásra az Érmellék és Érkeserű lápvidékéből. Ahogyan Tuduka Oszkár írja: "Érkeserű nem keserűséget hoz, hanem az újramegtalálás vigaszát. Benne él a maga teremtette mesében, a valótlan valóban." Vándorszínészként érkezik Érkeserűbe, akkor ismerkedik meg majdani élettársával, Fekete Sárikával, helybéli özvegy földbirtokos-asszonnyal. Érkeserű "mesebácsija" gyakran megörökítette a "láperdők szigetén", az "árvalányhajas nagy puszták kellős közepén" fekvő falut, Érkeserűt; meséiben életre kelnek a "roppant kiterjedésű nádasok, mocsarak, morotvák, láperdők, dágványok, tavak, erek." Mesefigurájával, "a láperdők fiával" ő maga is azonosult. 1950-ben A csodálatos miskapipa címmel jelenik meg mesekötete Bukarestben. 1958 júniusában 73 társával – a Sass Kálmán által képviselt érmihályfalvi csoporttal – együtt "hazaárulás" és "az államrend elleni fegyveres összeesküvés" vádjával letartóztatták. Sass Kálmán érmihályfalvi lelkipásztor perében hatodrendű vádlott volt. Számos társával együtt "csak" 25 év börtönre ítélték. Fogolytársai előtt kivizsgálói így gúnyolták: "Seligó se rigó, Szürke veréb Számadó." Így esett el attól, hogy az Érmellék második számú költője legyen (Ady után). 1963-ban szabdult, élete hátralevő 20 évét Érkeserűben töltötte szegényes körülmények közt. 1983-ban a református temetőbe helyezik örök nyugalomba. Csónak alakú fejfát állítottak emlékére, rajta a kereszt motívumával - mely Számadó római katolikus voltára utal. 1974-ben a Nagyapó mesefája sorozat 4. kötetében jelenik meg számos meséje, köztük talán a legismertebb: A láperdők fia. Az érkeserűi Általános Iskola 1997 szeptembere óta viseli a "Számadó Ernő" nevet. |
